Zsiga bácsi még 85 évesen is versenyzett

•  Ki az a Platthy József?
•  Hát a Zsiga bácsi!
•  Ja, akkor már tudom…!

A képzelet szülte ezt a párbeszédet, de csaknem biztosra vehető, hogy néhányszor elhangzott már a valóságban is. Biztosan előfordult, hogy csak késve esett le valakinek a tantusz, hiszen hősünket mindenki Zsiga néven ismerte…

Minden idők legeredményesebb magyar díjugrató versenyzője volt Platthy József, akire még az első világháború idején, a pécsi hadapródiskolában akasztották rá a Zsiga becenevet, amely olyannyira maradandó lett, hogy viselőjéből egy életen át Platthy Zsiga lett. Gyerekkorában a falusi környezet hozta közelébe a lovakat. Később a katonai pálya tette lehetővé, hogy a négylábúak iránti vonzódása egy életre szóló hivatássá alakulhasson.

Aachen, 1934. Sárgarózsa nyergében...

Ő volt a két háború közötti időszak egyik legeredményesebb magyar lovasa. Több mint száz belföldi és 17 nemzetközi mérkőzésen nyert első díjat. Nyolc alkalommal volt a díjugratás magyar bajnoka. A magyar lovassport történetének fényes lapjaira kívánkozik a bronzérem, melyet az 1936-os berlini olimpián akasztottak a nyakába. A magyar díjugrató sportnak mindmáig ez a legfényesebb érme. Zsiga bácsi csupán halála előtt néhány hónappal, közel 90 éves korában hagyta abba a számára életet adó sportot.

85 évesen is versenyben...

A lovasvilág szenzációja volt, amikor 1985-ben, nyolcvanöt évesen még versenyzői engedélyt kért. Kérdezték is tőle: miért nem gondolt rá egy kicsit korábban, de legalábbis nyolcvannégy évesen?

- Nem volt megfelelő lovam, nem bíztam benne, mostanra sikerült felkészítenem. Nem érzem magam csodabogárnak, hála istennek egészséges vagyok, kedvem is van hozzá, gondoltam megpróbálkozom. Egyáltalán nem foglalkozom a visszavonulással…

És bátran ment neki a 120 és 130 centiméteres akadályoknak, még akkor, amikor éveinek számát tekintve már közelebb volt a 90-hez, mint a 80-hoz.

* * *

Munkáját a nagy szakértelem, az alaposság és a hihetetlen türelem jellemezte. Gyakran megtörtént, hogy munkaidő után is a lovardában maradt, és a legnehezebben kezelhető lovakkal foglalkozott. Szűkszavú, hallgatag agglegény típus volt, 53 éves korában házasodott meg. Kevesen tudták, hogy versenyzése során a bal kengyelt egy lyukkal hosszabbra, a jobb szárat rövidebbre vette. A berlini olimpiáról mondta el, jobb eredményt is elérhetett volna, de egy prózai ok ebben megakadályozta. A verseny előtt a feszültségek levezetésére olvasott, és későn vette észre, hogy szólítják. Ezért kénytelen volt egy bemelegítő ugrást kihagyni, az egyik akadály előtt pálcát használt, ami végzetessé vált.

Sellővel az 1936-os berlini olimpián (a kép jobb oldalán)

Élete alkonyán is szívesen beszélt az 1936-os olimpiáról és emlékezetes lovairól. Megőrizte a legrangosabb nemzetközi sportsajtó korabeli számait. Ezekből kiderül: roppant nehéz pályán érte el a szenzációs sikert.

• A Reit und polosport szakírója szerint:

„A pálya nagyon nehéz volt, s ez a nehézség nem az akadályok méretében, hanem összeállításában rejlett. A két hármasugrás volt a legveszélyesebb, a szokatlan távolságok még fokozták a nehézséget. Ezenkívül az akadályok igen könnyen leestek. A pálya talaja sem felelt meg a lovaknak, a tükörsima új gyep még nem gyökerezett meg eléggé és a pénteki nagy esőzések következtében erősen felázott."

• A Paris Sport így írt:

„A pálya rendkívül nehéz volt és nézetünk szerint, nehezebb már nem is lehetett volna.”

Az értékes bronzérmet Sellő nevű lovával érte el Zsiga bácsi. Előtte nem sok versenyen indultak együtt. Lovára és a felkészülésre így emlékezett vissza a kiváló lovas:

- Első nyilvános szereplésünk 1935 szeptemberében az intersburgi nemzetközi mérkőzésen volt. Egy nehéz számban elért hatodik helyezés után, a Nemezetek Díja két fordulóját három hibaponttal teljesítette. A legértékesebb eredménye a Puissane négy hibapontos ezüstérme. Akkor még nem gondoltam, hogy Sellőnek ez volt a főpróbája az olimpia előtt. A nagy játékok előtt nehézség és izgalom nehezítette a felkészülésemet. Teljesen visszavettem a lovam munkáját, s tulajdonképpen nem is tudtam, hogy milyen formában vagyunk. Csak az utolsó pillanatokban kezdtem bízni a jó szereplésben. A sikeres olimpia után Sellőt egy holland úrlovas vásárolta meg. Csak 1972-ben tudtam meg, hogy 1945 júliusában többedmagával egy futballpályán Hüttenbergben földelték el. A temetést végző kanizsai tüzérek ismerték fel: ez Platty lova volt, az olimpiai bronzérmes Sellő, mondták egymásnak. Igazi kedvencem egy másik ló volt.

Meleg szavakkal emlékezik vissza lovára, de vajon Sellő volt az igazi kedvence?

- Egy másik ló. Románc. Sikerült úgy átlovagolnom, hogy nagy reményeket fűzhettem szerepléséhez, s hozzásegített nyolcadik díjugrató magyar bajnokságomhoz…

Platthy József 1934-1941 között folyamatosan nyolcszor nyerte meg a díjugratás országos bajnokságát. Európa legrangosabbnak számító aacheni nemzetközi bajnokságán 1934-ben két első díjával és 14 helyezésével a legeredményesebb versenyző volt. Ausztriában elért kiváló teljesítményeiért pedig díjugratóink közül egyedül ő kapta meg az osztrák arany lovasjelvényt. Persze mindezek mellett is a legfényesebb az olimpiai bronzérem. Ünnepelte a világ lovassportja.

• Ezt írta róla Gustav Rau „A világ lovasművészete az 1936-os olimpián” című híres könyvében:

„Sellőt lovagolta Platthy lovasmester. Légies lovaglás, légies ugrásokkal. Csodálatos lendület. Művészi és mégis energikus lovaglással vezette kancáját a nagytudású lovas és összesen két hibát vétett az egész versenyben. Egyike volt a nap legszebb lovaglásának. Tökéletes harmónia, alig észrevehető befolyás.”

• A Schweizer Kavallerist pedig így értékeli a magyar versenyző szereplését:

„Utólag kikristályosodó élmény a magyar Platthy teljesítménye, a kitűnő Sellőn. A Nemzetek Díjában a bronzéremért folyó összevetésben ez a kiváló lovas felülmúlta az arany- és ezüstérem nyerteseit. Mesteri lovaglása, mellyel hibátlanul és a kiváló Ibrahimnál 6 másodperccel rövidebb idő alatt vette az összevetés hat akadályát, egyike ennek a mozgalmas délután legnagyobb és legmaradandóbb élményeinek.”

A nyeregben Platthy József (Zsiga bácsi) 1965-ben

Platthy József (Zsiga bácsi) életrajza, fiatalkori katonatiszti portréja és a híres olimpiai bronzérem lexikonunkban itt található >>>