Izlandon őshonos szívós, robusztus pónifajta, amely egy átlagos felnőttet épp olyan könnyen elbír, mint a gyerekeket.  Kis testmérete ellenére inkább a lovak, intsem a pónik között szokták emlegetni. A mai izlandi póni a korábban Izlandra vitt észak- és közép-európai pónik és kislovak keresztezéséből alakult ki. Az izlandi lovak elődjeit valószínűleg a vikingek hajóikon vitték Izlandra 860 és 935 között.

Kevés fajta dicsekedhet olyan fokú fajtatisztasággal, mint az izlandi, melynek tenyésztésébe csaknem 1000 éven át nem vittek be más fajtát. Ezeket a pónikat tartják a későbbi Shetland-, Highland- és Connemara-pónik elődjeinek is.

A középkorban az izlandi lakosság nagy értékként tekintett a lovakra. A harcosok nélkülözhetetlen társai voltak, így az elesett vitézeket gyakran lovukkal együtt temették el.  
Hátas-, málhás- és fogatlóként az izlandi ló 1926-ig elengedethetetlen volt, mivel addig nem épült ki úthálózat a szigeten. Az 1940-50-es évekig elsősorban munkalóként és fogatban hasznosították. Az 1940-es évek végére elkezdődött az első lovak exportja - többek közöt Németországba.
Az izlandi pónit lovaglásra, tenyésztésre, vagy húslóként hasznosítják. Izland déli részén már régóta működnek húslótenyészetek, miközben a sziget többi részén inkább a lovastanyák működtetésére koncentrálnak. Különleges figyelmet fordítanak a lovassportra, valamint a lovasturizmusra Észak-Izlandon, ahol az izlandi lovak vékonyabb és elegánsabb típusaival találkozhatunk.

Az izlandi ló barátságos, tanulékony és könnyen kezelhető, emellett lelkes és magabiztos. Kisgyermekek alatt, vagy terápiás oktatásban is kiváló társ, emellett jól ugrik. Mivel Izlandon nincsenek ragadozók, az izlandi pónik nem mondhatók félősnek. Figyelmesek, felbecsülik a veszélyt és csak ezután cselekszenek.

A három alapjármódon - lépés, ügetés és vágta - kívül még a tölttel (négyütemű gyorslépés), és passz-szal (poroszkálás) is rendelkeznek.  A tölt és a poroszkálás nagyobb biztonságot ad az egyenetlen terepen.

A tölt lépéssorrendje ugyanaz, mint a lépésé, tiszta négyütemű jármód. Mivel hiányzik a lebegőfázis, a lovast nem rázza, hanem kellemesen ringatja. Ez a rendkívül kényelmes jármód tette az izlandi pónit annyira népszerűvé hazáján kívül is. Pónitól függően a tölt sebessége a lépéstől a vágtáig (versenytölt) fokozódhat. Van olyan egyed, amelyik 48 km/óra sebességet is el tud érni töltben.

Az izlandi póni későn érő típus, csak 4-5 éves korában érik meg a lovaglásra. Ugyanakkor hosszú életű lófajta. Az izlandi törvények értelmében az a ló, amely egyszer elhagyta a szigetet, többé nem térhet vissza, emellett idegen lovak importja sem engedélyezett a járványok és betegségek behurcolásának elkerülése érdekében. Ugyanezen okból kifolyólag Izlandra kizárólag új lószerszámot és új, vagy alaposan fertőtlenített lovasfelszerelést lehet csak bevinni.

A FAJTÁHOZ KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Az izlandi ló különleges mozgása + VIDEÓ!

Ozzie, a félelmetes izlandi póni + VIDEÓ!