Színésznő dámanyeregben

Az 1999 nyarán, a margitszigeti stadionban megrendezett öttusa világbajnokság megnyitóján feltűnt egy lovas hölgy. Az alatta ficánkoló lipicai mén hátát hosszú fekete szoknyája félig eltakarta. A zuhogó esővel mit sem törődve, büszkén ült a dámanyeregben. Balogh Erika színésznő volt a vb háziasszonya.

A művésznő gyakorlott lovas, akkoriban már évek óta ő tanította a színművészetin a lovaglást. A dámanyereg sem volt újdonság számára:
- Az előzmények Kecskemétre vezetnek, ahol a színházban tartották a világ első lószépségversenyét. Felmerült az ötlet: Sissy-korabeli ruhában, lipicai ló hátán és dámanyeregben lenne az eseményhez illő a műsorvezetés. Megkerestük vívómester barátunkat, Diera Ferencet, akinek a padlásán ott hevert a nagymamájának a dámanyerge. Muzeális értékű darab, Magyarországon nagyon ritka, eredeti dámanyereg volt és elképesztően kényelmes. Senki nem hiszi el, hogy nem ül benne féloldalasan az ember. Olyan tökéletes a kiképzése, hogy teljesen egyensúlyban tart, cseppet sem érezni azt a féloldalasságot, amit egyébként sugall a tartás. Egyáltalán nem nehéz benne lovagolni. Azt azért nem könnyű elképzelni, hogy miként ugrattak benne. Pedig annak idején egy méter húsz centit is ugrattak, elfogadott versenyszám volt az úrlovas hölgyeknek. Nagyon biztonságos is, hiszen annyira oda van szögezve az ember a combja által a támaszhoz, hogy szerintem lehetetlen kiesni…

A szemlélő számára más kérdőjel is felrajzolódik a dámanyereg láttán. Nemcsak az ugratást, de a ló irányítását is nehéz elképzelni, hiszen a dámanyeregben féloldalasan ül a lovas, mindkét lába a ló egyik oldalán van.
- A másik kézben ott van egy hosszú pálca, az helyettesíti a ló másik oldalán, a jobboldalon a csizmát. Emellett a fenék szerepe is megnő: azon az oldalon, ahol nincs ott a csizma, a nyereg oldalsó fenékszárnya úgy van kialakítva, hogy egy picit más a súlyozása annak az oldalnak. Nagyon kényelmesen bele lehet ülni, közben van egy lenyomó érzés. Galoppozni isteni dámanyeregben, ügetni azonban nem jó érzés, mert kemény, egyenes a nyereg. A lovak nehezen fogadják el, de valójában nem a nyereggel van problémájuk, hanem a lovas ruhájával. A dámanyereghez jár ugyanis egy kosztüm, hosszú szoknya, fátyol, amely állandóan csiklandozza a lovat. Az öttusa vb-re Szilvásváradon válogattunk a nyereg alá lipicai méneket. Kinéztem egy nekem tetsző lovat, de sajnos nem állhatta a hosszú ruhát, a szoknyát. Végül egy fogatlóra esett a választás. A fogatban megszokta a féloldalasságot, a gond csak az volt, hogy itt éppen az ellenkező oldalra kellett féloldalasnak lennie. megkínlódtam vele, de nagyon szépen beletanult. Másik lóval biztosan nem tudtam volna megcsinálni: kibírta húszezer ember hangos tetszésnyilvánítását, a zenét, a színes-zajos kavalkádot, az esőt, sárt. Rendkívül intelligens állat, nagyszerűen viselkedett, a himnusz alatt úgy állt, mint a cövek…

Balogh Erikát 1984-ben kápráztatta el először a lovaglás gyönyörűsége. A Hortobágyon forgattak egy tv-játékot, abban egy lovas lányt, egy versenyzőt alakított. Nagyon igyekezett megfelelni a szerep támasztotta követelményeknek, sokat gyakorolt, s közben örökre elcsábította a lovaglás élménye. Később minden hazai lovas filmből kimaradt.
- Külföldön azonban szerepeltem. Például a Cyrano című filmben, amelyben Gérald Dépardieu játszotta a címszerepet, spanyol lovastiszt voltam, hetven lovas között egyedüli nőként. Nagy élmény volt számomra a forgatás. Öt hétig voltunk Szilvásváradon. Az Állami Ménesgazdaság mindenben támogatott minket. Dallos Andor ménesigazgatótól rengeteg segítséget kaptunk. Ott szerettem bele a lipicai lóba, azóta is ez a kedvenc fajtám. Szilvásváradon a lovaglás is páratlan élmény, változatos a terep: van hegy, egy kis síkság, aztán megint hegy, aztán köves terület. És ott a varázslatos Csipkéskút, mindenkinek el kellene jutnia oda. A lipicainak mindegy, milyen a terep, nem kell nagyon félteni, bírja a lába. Én ott még Bozsik József világbajnok négyes fogatát is hajtottam. Csodás élmény egyszerre négy lovat kézben tartani. De nem csak fogatban kiváló a lipicai, hiszen bevált díjló, a bécsi spanyol lovasiskolában is lipicaival dolgoznak. Fantasztikusan jól lovagolható, mert nagyon becsületes, egyszerű az észjárása, , nincs túlkomplikálva, nincs benne rosszindulat, hatalmas a teherbírása és még nagy sebességre is képes. Szilvásváradion úgy mondták a helybeliek, hogy ott áll meg, ahol a feje koppan a falon. Persze ez túlzás, hiszen a lovason és a lovaglás stílusán is sok múlik…

A lovas élet sűrűjébe férje által került. Pintér Tamás Oroszlán, a kaszkadőrök nagy öregje, akinek keze alól sorra kerültek ki a nemzetközileg elismert kaszkadőrök, vagyis oroszlánrésze volt a magyar lovas kaszkadőrök képzésében.
- Korábban lovas kötődésem nem volt, a férjem vitt ilyen közel ehhez a csodálatos sporthoz. Nem is lehetett volna másképp, hiszen nálunk a lakásban is kizárólag lovasképek és metszetek vannak. Oroszlán édesapja lovas tüzér volt, nagyapja pedig a spanyol lovasiskolában tevékenykedett, magyar lovaglótanárként. Igazi lovas dinasztia az övék, ahol apáról fiúra öröklődött a lószeretet, a lovasszerelem, amely immár az én életemnek is része lett, nagyon fontossá vált számomra a lovak barátsága. Ez mindig megnyugtat, bármely helyzetben kisegít, olyan kapcsolat, amely valóságos csoda…

Lehetett hallani olyat, hogy Balogh Erika még a szinkronstúdióba is lovaglóruhában jelent meg, mert éppen lovaglásból érkezett vagy oda igyekezett.
- Nagyon korán kellett kelnem ahhoz, hogy lovagoljak, átöltözni nem mindig volt időm, rohanni kellett a szinkronba, ezért volt rajtam lovaglócsizma vagy lovaglóruha. Számomra a lovaglás nem abból áll, hogy kiteszik elém a lovat, felülök rá, lovagolok egyet, aztán elviszik. Én előbb odamegyek, fölnyergelek, s mielőtt elmegyek, nem létezik, hogy csak úgy otthagyjam a lovat: tessék, vigyétek, csináljatok vele, amit akartok! Lenyergelem, elrendezem a szerszámokat, a nyerget, lekezelem a ló lábát, levakarom a sarat, lemosom, rendbe teszem…
HAJDÚ ÁGNES