Szalay Ferenc festőművész, „a lovak barátja"

Még két évvel ezelőtt 2012 február 13-án szűk  körben köszöntötték Szentesen - a Református Egyház Otthonában - 81. születésnapján - Szalay Ferenc festőművészt, grafikust - Hódmezővásárhely és Mártély díszpolgárát. Ma már emlékezni kell róla - múlt időben, hisz 82. életévében 2013 január 22-én elhunyt a kiváló festő, lovasember, a lovak festője. Családja, barátai, tisztelői 2013 február 8.-án vettek végső búcsút tőle Hódmezővásárhelyen.

SZALAY Ferenc

festőművész

(Mosonmagyaróvár, 1931. február 13.– 2013. január 22.)

1951-1956: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Papp Gyula, Pór Bertalan, Szőnyi István. 1958-1961: Derkovits-ösztöndíj; 1962: Tornyai- plakett; 1965: a szegedi VI. Nyári Tárlat nívódíja; Munkácsy-díj; 1967: Koszta József-plakett; 1969: római ösztöndíj; 1972: SZOT-díj; 1975: a szegedi XVI. Nyári Tárlat nívódíja; 1988: érdemes művész. 1956-tól Hódmezővásárhelyen él. 1964-től a szegedi Tömörkény I. Művészeti Szakközépiskola tanára, majd igazgatóhelyettese volt. Nyugdíjazása óta is ugyanott tanít.

Tanulmányutak: 1966: Esslingen (Német Szövetségi Köztársaság); 1968: Ulánbátor; 1985: Párizs.

A Vásárhelyi Iskola kiemelkedő képviselője, a realista festészet egyik meghatározó alakja.

Pályája elején stilizált és monumentális képzetű figurális műveket készített, amelyek leginkább Kurucz D. István és Barcsay Jenő hatásáról tanúskodtak. Rövidesen rátalált saját kifejezési módjára. Rajzos, életszerű formaképzéséhez reneszánsz gyökerű, lírai színkezelés társult.

A művészt kezdettől fogva az alföldi táj, az itt élő parasztemberek élete foglalkoztatja, a jelenségek alakulása, változása érdekli.

Festészetének legjelentősebb darabjait a 60-as években hozta létre. Műtermében ekkor kivételes érzékenységű, verista éleslátású képek, poétikus hangú, szimbolikus kompozíciók születtek (pl.: Cantata profana, Életfa, Ölelkezés, Vonaton, Egyedül, Műteremrészlet). ~ alkalmanként elhagyta a realista ábrázolás kötöttségeit, s helyettük expresszív, szürrealista módszereket alkalmazott. Közben egyre nagyobb figyelmet fordított a magyar parasztság történelmi léptékű életforma váltására, amely leginkább a tsz-ek létrehozásához, működéséhez kapcsolódik.

Számos festménye e tematikához kötődik. Közülük azonban a Tsz-közgyűlés csoportképen a feltartott, felnagyított kézfejek szuggesztív látványa egyféle kollektivitásról tanúskodik, holott a jelenet egészéből valami ironikus, groteszk hatás sugárzik.

A 60-as, 70-es években többször a többosztatú, ikonosztáz-szerű kifejezési formát alkalmazta (pl.: Történelem, Tavasz, Tél és Nyár). A következő évtizedekben az alkotó munkássága tárgyilagosabb, visszafogottabb jelleget nyert.

Némileg előtérbe kerülnek a különféle tárgy- és környezetábrázolások, amelyek között kiemelt szerepet kapnak az ablakok, asztalok, egyben a konyha- és szobabelsők. Jellegzetes, beszédes tárgycsoportokkal emlékezik a hajdani tragédiákra. A festészet mellett időnként szobrászattal is foglalkozik.

Mesterei: Papp Gyula, Pór Bertalan, Szőnyi István

Egyéni kiállítások

1963 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

1964 • Fényes Adolf Terem, Budapest

1966 • Collegium Hungaricum, Bécs

1967 • Esslingen (Német Szövetségi Köztársaság)

1969 • Derkovits Terem, Budapest

1972 • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged

1974 • Műcsarnok, Budapest • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Hansági Múzeum, Mosonmagyaróvár

1975 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza

1976 • Magyar Kultúra Háza, Szófia • Magyar Ház, Berlin

1978 • Csontváry Terem, Pécs

1982 • Iskola Galéria, Csepel, Budapest

1988 • Szőnyi István Múzeum, Zebegény • Kis Galéria, Hercegszántó • József Attila Művelődési Központ, Mezőhegyes.

Kiállítások az adatbázisban:

DOYENEK III. (2004)

Válogatott csoportos kiállítások

1956-2000 • III-47. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

1962-1978 • Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged

1965-1977 • Délalföldi Tárlat, Hódmezővásárhely, Szeged, Szentes, Békéscsaba

1966-1990 • Vásárhelyi művészet, Városi Múzeum, Zenta

1966 • Vásárhelyi művészet, Collegium Hungaricum, Bécs

1968 • Hódmezővásárhelyi művészet, Esslingen (Német Szövetségi Köztársaság)

1997 • Magyar Szalon '97, Műcsarnok.

Köztéri művei

kerámia fal (1958, Hódmezővásárhely, temető ravatalozója)

Cantata profana (pannó, 1965, Hódmezővásárhely, Bethlen Gábor Gimnázium)

freskó I., II., III. (1966, Szeged, Belvárosi temető ravatalozója)

Felvonulás (pannó, 1970, Szeged, Szakszervezeti Székház)

Szegvár múltja és jelene (pannó, 1975, Szegvár, Magyar Szocialista Munkáspárt Székház)

Hódtói csata (secco, 2000, Hódmezővásárhely, nagyszigeti körtemplom).

Művek közgyűjteményekben

Koszta József Múzeum, Szentes

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

• Major Zsuzsanna
• Forrás: promenad.hu