A marmagasságot, az izomzatot és a mozgást is pontozta a bíráló bizottság a 7. ménvizsgán a kaposvári Pannon Lovasakadémián. Az állatoknak emellett a megfelelő erőnlétet is bizonyítaniuk kellett, méghozzá különböző terhek elvontatásával. A Dunántúlon korábban igencsak elterjedt, igavanóként használt fajjal egyre több gazda foglalkozik napjainkban. A vizsgával pedig az állatok vérvonalának fennmaradását segítik elő.
Merész egy 4 éves hidegvérű mén. Az állatot a somogyi Bőszénfáról hozták, hogy szakavatott zsűri pontozza küllemét és erőnlétét.
Novák Ferenc, ménesvezető, Bőszénfa Szarvasfarm:
Elsősorban használati lónak szánjuk. Ez azt jelenti, hogy Bőszénfán a Vadgazdálkodási Tájközpontban a vadak elég sok munkát adnak, amit szeretnénk kiváltani lóerővel, ez természetesebb, környezetkímélőbb, így a vadak etetését, a legelők karbantartását és az egyéb olyan munkákat, amit lóval el lehet végezni, velük szeretnénk a közeljövőben majd.
A Pannon Lovasakadémián ezúttal 10 mén küllemét és teljesítményét vizsgálták meg. A fajta alapvetően igavonó, nagy tömeg megmozgatására képes. A 7. hidegvérű ménvizsgán a zsűri alaposan szemügyre vette a lovakat hiszen nem szerencsés, ha rossz tulajdonságok, így például a helytelen lábszerkezet tovább öröklődik. Emellett a tenyésztők munkáját is elismerték.
Novák Ferenc, ménesvezető, Bőszénfa Szarvasfarm:
Elsősorban egy presztizs dolog, tehát a tenyésztés elismerése, hogy ha valaki idáig eljut és egy olyan kaliberű mént ki tud állítani az állattenyésztés számára, ami megfelel, másrészt emeli a ménes színvonalát, nívóját.
Két kilométer lépésben, majd ugyanez a táv ügetésben, lépésszámlálás és húzópróba - ezeket a feladatokat kell teljesítenie egy hidegvérű tenyészménnek, amelyek ezúttal a Dunántúlról érkeztek. Idén először ugyanis a Tiszántúlon is tartottak egy vizsgát, hogy az állatokat ne kelljen az egész országon átutaztatni. Emellett egyre többen tenyésztik ezeket a lovakat, így pedig 1 nap alatt nem is tudták volna pontozni az összes állatot.
Baranyai Sándor, társadalmi elnök, Magyar Lótenyésztők Országos Egyesület:
A bölcsője ugyan a Dél-Dunántúl, de nem csak itt népszerű, hanem az ország szinte egész területén és egyre inkább az a tendencia kezd kialakulni, hogy nem csak a Dunántúl, hanem a Tiszántúlnak is lehet egy tenyésztő központja, körzete. Ez mindenképpen pozitív azért, mert egy fajtát, aminek a hasznosítása korábban a munkavégzés volt, úgy tűnik, hogy sikerült a Magyarországon élő, lovat kedvelő emberek szemében egy kicsit népszerűsíteni.
Hazánkban egyébként csak azok a hímivarú tenyészállatok kaphatnak tenyésztési engedélyt, amelyek eleget tesznek az úgynevezett ménvizsgának.
- Forrás: Somogy TV