A fogathajtásra és távlovaglásra szakosodott lovak a Cargolux légitársaság Boeing 747-es gépén kaptak helyet, amellyel Luxemburgon keresztül új, távol-keleti otthonukig utaztak.
Kína és Magyarország között 2016-ban született meg a végleges megállapodás lovak importálására. Ennek értelmében a szállítást megelőzően a lovaknak számtalan állategészségügyi szempontnak meg kell felelniük. A 14 lónak így először 30 napot kínai exportra minősített karanténban kellett töltenie, ami után megkapták az engedélyeket a szállításra. Az importszabályok szerint a szállítás során nem lehet érintkezniük más élő állattal, mert a Kínába történő érkezés után újabb 30 napot karanténban kell tölteniük és újabb állatorvosi feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy végül eljuthassanak új tulajdonosukhoz a kínai Vuhanba.
A hosszú útjuk így a magyarországi karanténban való felrakodással kezdődött, ahonnan kamionnal érkeztek meg a Liszt Ferenc repülőtér teheráru-rakodó területére. Az öt légi konténer már napokkal az indulás előtt megérkezett Budapestre, így a négy fríz mén, a négy Shagya-arab herélt és a hat lipicai herélt egyből át tudott szállni a konténerekbe. A Cargolux Hongkongból érkező menetrend szerinti járatát a lovak a repülőtér földi kiszolgáló légiáru- raktárában várták meg.
A nagy értékű lovak a légitársaság egyik Boeing 747-8F típusú speciális teherszállító gépének fedélzetén hagyták el Magyarországot és pár órás repülés után megérkeztek a Cargolux központjába. A minden szempontból modern gép oldalán feltüntetett színes képek jelzik, hogy a gép milyen speciális kezelést igénylő áruk szállítására alkalmas – a lovak is felfedezhetők közvetlenül a szárny felett. A luxemburgi repülőtéren egy éjszakát töltött a 14 sportló, a légitársaság speciális állatkezelő állomásának istállójában kaptak szállást és ellátást.
A hosszú út másnap folytatódott, a lovakat kis pihenés után visszarakodták a konténereikbe és megkezdődött a Pekingig tartó 12 órás repülőút. Az úton a lovak kényelméről és biztonságáról háromfős kísérőszemélyzet gondoskodott végig. Az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) szabályai szerint széna és víz egész úton rendelkezésükre állt, a hőmérséklet pedig 10-19 °C között volt a gép rakterében. A kísérők kétóránként ellenőrizték a lovak egészségi állapotát és megitatták őket. Az érkezést követően a lovakat beléptette a kínai vámhivatal Pekingben és végül az összesen 54 órás utazást követően egészségesen és sikeresen átadásra kerültek.
Kik állnak a szállítás megszervezése és sikeres lebonyolítása mögött? A lovak légi úton történő szállítása speciális prémiumszolgáltatás, amivel világszerte csak néhány cég foglalkozik. Szigeti Dénest, a 14 ló szállítását megszervező Hellmann Worldwide Logistics Kft. magyarországi légiosztály-vezetőjét kérdeztük a szállítás részleteiről.
- Milyennek látta az első, Budapestről induló légi lószállítást a kulisszák mögül?
Felejthetetlen pillanatok voltak ezek cégünk életében, amit sok szervezés és munka előzött meg. Történelmet írtunk, hiszen Budapestről menetrend szerinti járaton eddig még soha nem repültek lovak. Egy álmunk vált most valóra. Ha bárkinek légi élőállat-szállítással kapcsolatban tanácsra vagy információra van szüksége, örömmel segítünk a jövőben akár személyes találkozó keretében is.
- Mióta foglalkozik a cég élőállatszállítással?
Cégünkön belül három éve alakult meg az élőállat-szállításra specializálódott csapatunk Szabados Rita vezetésével. A Hellmann Worldwide Logistics Kft. IPATAtagként élen jár az állatok légi szállításában. Magyarországon évente több mint 500 élőállat-szállítást bonyolítunk le, nagyobb volumenben kutyák és cicák utaztatásával foglalkozunk. Ám emellett különleges utasok is megfordultak már nálunk, többek között egy perzsa párduc és egy kis víziló, valamint teknősök és madárpókok is a vendégeink voltak. Büszke vagyok rá, hogy cégünket érte az a megtisztelő feladat, hogy az első Budapestről induló lószállítást megszervezhettük. Őszintén nagyon remélem, hogy a jövőben a magyar lovastársadalom is megtisztel minket bizalmával és egyre több ló repülhet innen Magyarországról, a budapesti reptérről. Ezt közös magyar érdeknek gondolom.
- Milyen kihívásokkal kellett szembenézni a szervezés során?
A szállítás minden apró részletét ki kellett dolgoznunk a zavartalan lebonyolítás érdekében. A Liszt Ferenc repülőtér és a földi kiszolgáló cég csapatával közösen egyeztettünk a rakodás részleteiről, hogy a lovak minél kevesebb stresszel és a legnagyobb biztonságban szálljanak be az újonnan gyártott légi konténerekbe. Az időfaktor jelentette igazán a kihívást, csapatunknak mindössze egy hét állt rendelkezésére a megrendeléstől a szállítás napjáig. Tisztában voltunk vele, hogy a lovaknak a szigorú importszabályok értelmében a 30 napos karantén lejártával meg kell kezdeniük az útjukat Kínába.
- Milyen lehetőségeket lát a jövőben a lovak Budapestről történő reptetésével kapcsolatban?
A budapesti repülőtér légi teheráru-forgalma évről évre emelkedik. Idén júliusig több mint 72 ezer tonna árut kezeltek, ami közel 20százalék-os növekedés az előző évhez képest. A fejlődés az élőállat-exportálásban is új lehetőségeknek ad teret. A fejlesztési tervek között szerepel többek között egy kifejezetten állatok kezelésére szolgáló létesítmény kiépítése is. Amennyiben ez megvalósul, úgy lehetőség nyílik bármilyen különleges gondozást igénylő állat ellátására és szállítására Budapestről, hasonlóan Luxemburghoz, Amszterdamhoz vagy Frankfurthoz.
- Miért érdemes a reptetést választani átszállással a hosszú kamionút helyett?
A lovak kísérőjeként dr. Béni Dániel is részt vett a szállításban, aki többek között az állatorvosi ellátásukért is felelt. Pont egy évvel ezelőtt már közreműködött egy hasonló szállításban, akkor 15 ló utazott Pekingbe, így tapasztalatát ennél a szállításnál már kamatoztatni tudta.
A repülés, akár Európán belül is, számottevően lecsökkenti az utazási időt, mivel Budapestről a nyugati célpontokba akár 6-8 óra alatt megérkeznek a lovak be- és kipakolással együtt. Dr. Béni Dániel szerint a reptetés mellett szól többek között, hogy az utazással töltött idő jelentősen lerövidül, így a szállítás sokkal kisebb egészségügyi kockázattal jár, mint ha kamionnal közelítenék meg a lovak a repülőteret, ahonnan utána közvetlen repülőjárattal utaznak tovább. Az európai reptereken mindenhol található állatok elhelyezésére szolgáló fogadóterület, így a megérkezés után a lovak hosszabb pihenőidőt tölthetnek a reptéren belül kialakított tranzitistállókban.
A sportlovak általában hozzá vannak szokva a lószállítóban való utazáshoz, azonban többször nehezen szállítható lovakkal is találkozunk. A cél, hogy sem a bepakolás, sem az út alatt önmagukban és társaikban ne tegyenek kárt. Ha szükséges, úgy a lovat bódítani kell, akár ismételten is. Szerencsére a lovak szempontjából kiváló minőségű, 2017 júniusában gyártott konténerekben szállítottunk. A lovak állapotát a pihenőhelyen Luxemburgban, valamint az út során itatásokkor tudtuk ellenőrizni. A szállításkor keletkezett sérüléseket a pihenőidő alatt van lehetőség ellátni, ám erre szerencsére a mostani alkalommal nem volt szükség.
- Milyen kockázatok léphetnek fel a lovaknál egy ilyen hosszú repülőút során?
Természetesen egy hosszú ideig tartó szállításnak mindig magas a kockázata, legyen szó akár kamionozásról vagy reptetésről. Dr. Béni Dániel véleménye szerint az állatorvosnak előre fel kell készülnie és készen kell állnia a repülés során felmerülő valamely probléma kezelésére. A legfontosabb, hogy csakis egészséges, jó állapotban lévő, az utazásra felkészített lovak induljanak el. A felkészítéskor fontos a lovak folyamatos mozgatása, tréningben tartása. A hosszú, a vámolással akár 50- 60 órára nyúló szállítás előtt ajánlott bélsárlazító kezelést adni az esetleges kólikás tünetek megelőzésére.
A hosszú utazás során a stressz, a párás hideg levegő, a felemelt fejtartás és az esetlegesen már meglévő légúti megbetegedések erősen növelik az úgynevezett shipping fever kialakulásának kockázatát, ezért fontos a pihenőidőket szigorúan betartani. A lovak a konténerekben fel vannak kötve, fejüket nem tudják lehajtani, így a légutak nehezebben tisztulnak. Minél hosszabb az utazás, úgy növekedik a légúti elváltozások kialakulásának esélye is.
- Mit mutatnak a számok a kínai lovaspiacon?
A gazdasági fellendülés jótékony hatása a kínai lovaságazatban is megfigyelhető mind a keresleti, mind a kínálati oldalt vizsgálva. Napjainkban megerősödött egy olyan fizetőképes, magasabb költési hajlandóságot mutató réteg, akik megengedhetik maguknak a lovagláshoz hasonló költségesebb sportokat is.
A lovassportok népszerűségének növekedését a statisztikai adatok is jól tükrözik. 2016-os kutatás szerint a lovasklubok több mint 700 ezer aktív klubtagot regisztráltak, 60 százalékuk 18 év alatti. A tagok elsősorban díjugratásban (69 százalék) és díjlovaglásban (32 százalék) érdekeltek. Az egy lovardára jutó átlagos taglétszám 299 fő volt 2016-ban, ami a két évvel korábbi adathoz képest 50 százalékos növekedés. Ennek köszönhetően dinamikusan emelkedik az importált lovak száma is. Egy lovardában átlagosan 50 lovat tartanak, 43 százalékuk importból származott 2016-ban. A lovardák száma is folyamatos növekvő tendenciát mutat, az elmúlt évben több mint 1100 üzemelő lovarda szerepelt a nyilvántartásban Kínában.
A lovardák bevételét vizsgálva is jelentős javulás figyelhető meg, amíg 2014-ben csupán 24 százalékuk üzemelt nyereségesen, addig 2016-ban már 66százalék-uk zárta az évet pozitív eredménnyel. A felmérés szerint a lovardatulajdonosok (96 százalékban egyéni befektetők) 81 százaléka pozitívan vélekedik a kínai lovaságazat fejlődéséről és jövőjéről, 94 százalékuk tervez a jövőben újabb fejlesztéseket és beruházásokat. (Forrás: 2016 Annual Report of The State of Chinese Equestrian Industry Development.)
Az import lovak összetételénél megállapítható, hogy a legnagyobb arányban holland sportlovak vannak jelen a kínai piacon, emellett a német és francia fajták keresettek nagyobb arányban. A jövőben célként tűzhetjük ki, hogy Nyugat-Európa mellett Magyarország felé is nyisson a kínai piac, hiszen a feltételeink adottak lovak exportálására, legyen szó az állategészségügyi vagy szállítási tényezőkről.
- Pellérdy Nóra
- Forrás: Pegazus
Forrás: PegazusA fogathajtásra és távlovaglásra szakosodott lovak a Cargolux légitársaság Boeing 747-es gépén kaptak helyet, amellyel Luxemburgon keresztül új, távol-keleti otthonukig utaztak.
Kína és Magyarország között 2016-ban született meg a végleges megállapodás lovak importálására. Ennek értelmében a szállítást megelőzően a lovaknak számtalan állategészségügyi szempontnak meg kell felelniük. A 14 lónak így először 30 napot kínai exportra minősített karanténban kellett töltenie, ami után megkapták az engedélyeket a szállításra. Az importszabályok szerint a szállítás során nem lehet érintkezniük más élő állattal, mert a Kínába történő érkezés után újabb 30 napot karanténban kell tölteniük és újabb állatorvosi feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy végül eljuthassanak új tulajdonosukhoz a kínai Vuhanba.
A hosszú útjuk így a magyarországi karanténban való felrakodással kezdődött, ahonnan kamionnal érkeztek meg a Liszt Ferenc repülőtér teheráru-rakodó területére. Az öt légi konténer már napokkal az indulás előtt megérkezett Budapestre, így a négy fríz mén, a négy Shagya-arab herélt és a hat lipicai herélt egyből át tudott szállni a konténerekbe. A Cargolux Hongkongból érkező menetrend szerinti járatát a lovak a repülőtér földi kiszolgáló légiáru- raktárában várták meg.
A nagy értékű lovak a légitársaság egyik Boeing 747-8F típusú speciális teherszállító gépének fedélzetén hagyták el Magyarországot és pár órás repülés után megérkeztek a Cargolux központjába. A minden szempontból modern gép oldalán feltüntetett színes képek jelzik, hogy a gép milyen speciális kezelést igénylő áruk szállítására alkalmas – a lovak is felfedezhetők közvetlenül a szárny felett. A luxemburgi repülőtéren egy éjszakát töltött a 14 sportló, a légitársaság speciális állatkezelő állomásának istállójában kaptak szállást és ellátást.
A hosszú út másnap folytatódott, a lovakat kis pihenés után visszarakodták a konténereikbe és megkezdődött a Pekingig tartó 12 órás repülőút. Az úton a lovak kényelméről és biztonságáról háromfős kísérőszemélyzet gondoskodott végig. Az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) szabályai szerint széna és víz egész úton rendelkezésükre állt, a hőmérséklet pedig 10-19 °C között volt a gép rakterében. A kísérők kétóránként ellenőrizték a lovak egészségi állapotát és megitatták őket. Az érkezést követően a lovakat beléptette a kínai vámhivatal Pekingben és végül az összesen 54 órás utazást követően egészségesen és sikeresen átadásra kerültek.
Kik állnak a szállítás megszervezése és sikeres lebonyolítása mögött? A lovak légi úton történő szállítása speciális prémiumszolgáltatás, amivel világszerte csak néhány cég foglalkozik. Szigeti Dénest, a 14 ló szállítását megszervező Hellmann Worldwide Logistics Kft. magyarországi légiosztály-vezetőjét kérdeztük a szállítás részleteiről.
Milyennek látta az első, Budapestről induló légi lószállítást a kulisszák mögül?
Felejthetetlen pillanatok voltak ezek cégünk életében, amit sok szervezés és munka előzött meg. Történelmet írtunk, hiszen Budapestről menetrend szerinti járaton eddig még soha nem repültek lovak. Egy álmunk vált most valóra. Ha bárkinek légi élőállat-szállítással kapcsolatban tanácsra vagy információra van szüksége, örömmel segítünk a jövőben akár személyes találkozó keretében is.
Mióta foglalkozik a cég élőállatszállítással?
Cégünkön belül három éve alakult meg az élőállat-szállításra specializálódott csapatunk Szabados Rita vezetésével. A Hellmann Worldwide Logistics Kft. IPATAtagként élen jár az állatok légi szállításában. Magyarországon évente több mint 500 élőállat-szállítást bonyolítunk le, nagyobb volumenben kutyák és cicák utaztatásával foglalkozunk. Ám emellett különleges utasok is megfordultak már nálunk, többek között egy perzsa párduc és egy kis víziló, valamint teknősök és madárpókok is a vendégeink voltak. Büszke vagyok rá, hogy cégünket érte az a megtisztelő feladat, hogy az első Budapestről induló lószállítást megszervezhettük. Őszintén nagyon remélem, hogy a jövőben a magyar lovastársadalom is megtisztel minket bizalmával és egyre több ló repülhet innen Magyarországról, a budapesti reptérről. Ezt közös magyar érdeknek gondolom.
Milyen kihívásokkal kellett szembenézni a szervezés során?
A szállítás minden apró részletét ki kellett dolgoznunk a zavartalan lebonyolítás érdekében. A Liszt Ferenc repülőtér és a földi kiszolgáló cég csapatával közösen egyeztettünk a rakodás részleteiről, hogy a lovak minél kevesebb stresszel és a legnagyobb biztonságban szálljanak be az újonnan gyártott légi konténerekbe. Az időfaktor jelentette igazán a kihívást, csapatunknak mindössze egy hét állt rendelkezésére a megrendeléstől a szállítás napjáig. Tisztában voltunk vele, hogy a lovaknak a szigorú importszabályok értelmében a 30 napos karantén lejártával meg kell kezdeniük az útjukat Kínába.
Milyen lehetőségeket lát a jövőben a lovak Budapestről történő reptetésével kapcsolatban?
A budapesti repülőtér légi teheráru-forgalma évről évre emelkedik. Idén júliusig több mint 72 ezer tonna árut kezeltek, ami közel 20százalék-os növekedés az előző évhez képest. A fejlődés az élőállat-exportálásban is új lehetőségeknek ad teret. A fejlesztési tervek között szerepel többek között egy kifejezetten állatok kezelésére szolgáló létesítmény kiépítése is. Amennyiben ez megvalósul, úgy lehetőség nyílik bármilyen különleges gondozást igénylő állat ellátására és szállítására Budapestről, hasonlóan Luxemburghoz, Amszterdamhoz vagy Frankfurthoz.
Miért érdemes a reptetést választani átszállással a hosszú kamionút helyett?
A lovak kísérőjeként dr. Béni Dániel is részt vett a szállításban, aki többek között az állatorvosi ellátásukért is felelt. Pont egy évvel ezelőtt már közreműködött egy hasonló szállításban, akkor 15 ló utazott Pekingbe, így tapasztalatát ennél a szállításnál már kamatoztatni tudta.
A repülés, akár Európán belül is, számottevően lecsökkenti az utazási időt, mivel Budapestről a nyugati célpontokba akár 6-8 óra alatt megérkeznek a lovak be- és kipakolással együtt. Dr. Béni Dániel szerint a reptetés mellett szól többek között, hogy az utazással töltött idő jelentősen lerövidül, így a szállítás sokkal kisebb egészségügyi kockázattal jár, mint ha kamionnal közelítenék meg a lovak a repülőteret, ahonnan utána közvetlen repülőjárattal utaznak tovább. Az európai reptereken mindenhol található állatok elhelyezésére szolgáló fogadóterület, így a megérkezés után a lovak hosszabb pihenőidőt tölthetnek a reptéren belül kialakított tranzitistállókban.
A sportlovak általában hozzá vannak szokva a lószállítóban való utazáshoz, azonban többször nehezen szállítható lovakkal is találkozunk. A cél, hogy sem a bepakolás, sem az út alatt önmagukban és társaikban ne tegyenek kárt. Ha szükséges, úgy a lovat bódítani kell, akár ismételten is. Szerencsére a lovak szempontjából kiváló minőségű, 2017 júniusában gyártott konténerekben szállítottunk. A lovak állapotát a pihenőhelyen Luxemburgban, valamint az út során itatásokkor tudtuk ellenőrizni. A szállításkor keletkezett sérüléseket a pihenőidő alatt van lehetőség ellátni, ám erre szerencsére a mostani alkalommal nem volt szükség.
Milyen kockázatok léphetnek fel a lovaknál egy ilyen hosszú repülőút során?
Természetesen egy hosszú ideig tartó szállításnak mindig magas a kockázata, legyen szó akár kamionozásról vagy reptetésről. Dr. Béni Dániel véleménye szerint az állatorvosnak előre fel kell készülnie és készen kell állnia a repülés során felmerülő valamely probléma kezelésére. A legfontosabb, hogy csakis egészséges, jó állapotban lévő, az utazásra felkészített lovak induljanak el. A felkészítéskor fontos a lovak folyamatos mozgatása, tréningben tartása. A hosszú, a vámolással akár 50- 60 órára nyúló szállítás előtt ajánlott bélsárlazító kezelést adni az esetleges kólikás tünetek megelőzésére.
A hosszú utazás során a stressz, a párás hideg levegő, a felemelt fejtartás és az esetlegesen már meglévő légúti megbetegedések erősen növelik az úgynevezett shipping fever kialakulásának kockázatát, ezért fontos a pihenőidőket szigorúan betartani. A lovak a konténerekben fel vannak kötve, fejüket nem tudják lehajtani, így a légutak nehezebben tisztulnak. Minél hosszabb az utazás, úgy növekedik a légúti elváltozások kialakulásának esélye is.
Mit mutatnak a számok a kínai lovaspiacon?
A gazdasági fellendülés jótékony hatása a kínai lovaságazatban is megfigyelhető mind a keresleti, mind a kínálati oldalt vizsgálva. Napjainkban megerősödött egy olyan fizetőképes, magasabb költési hajlandóságot mutató réteg, akik megengedhetik maguknak a lovagláshoz hasonló költségesebb sportokat is.
A lovassportok népszerűségének növekedését a statisztikai adatok is jól tükrözik. 2016-os kutatás szerint a lovasklubok több mint 700 ezer aktív klubtagot regisztráltak, 60 százalékuk 18 év alatti. A tagok elsősorban díjugratásban (69 százalék) és díjlovaglásban (32 százalék) érdekeltek. Az egy lovardára jutó átlagos taglétszám 299 fő volt 2016-ban, ami a két évvel korábbi adathoz képest 50 százalékos növekedés. Ennek köszönhetően dinamikusan emelkedik az importált lovak száma is. Egy lovardában átlagosan 50 lovat tartanak, 43 százalékuk importból származott 2016-ban. A lovardák száma is folyamatos növekvő tendenciát mutat, az elmúlt évben több mint 1100 üzemelő lovarda szerepelt a nyilvántartásban Kínában.
A lovardák bevételét vizsgálva is jelentős javulás figyelhető meg, amíg 2014-ben csupán 24 százalékuk üzemelt nyereségesen, addig 2016-ban már 66százalék-uk zárta az évet pozitív eredménnyel. A felmérés szerint a lovardatulajdonosok (96 százalékban egyéni befektetők) 81 százaléka pozitívan vélekedik a kínai lovaságazat fejlődéséről és jövőjéről, 94 százalékuk tervez a jövőben újabb fejlesztéseket és beruházásokat. (Forrás: 2016 Annual Report of The State of Chinese Equestrian Industry Development.)
Az import lovak összetételénél megállapítható, hogy a legnagyobb arányban holland sportlovak vannak jelen a kínai piacon, emellett a német és francia fajták keresettek nagyobb arányban. A jövőben célként tűzhetjük ki, hogy Nyugat-Európa mellett Magyarország felé is nyisson a kínai piac, hiszen a feltételeink adottak lovak exportálására, legyen szó az állategészségügyi vagy szállítási tényezőkről.
Forrás: Pegazus