Kovács Vanda 19 éves, jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetemen tanulok Győrben, rekreáció szakon, lovasrekreáció-szervezőnek.
Ha valaki az arab sivatagban lovagol 160 km-t, arról igazán elmondhatjuk, hogy kitartó. Kovács Vanda nemcsak modellként sikeres és gyönyörű, de lovasként sem akármilyen versenyző.
Élete a lovak és a divat kettőségében zajlik, amit természetesen a szépség köt össze. A csinos lányt sokan keresik a legváltozatosabb fotózásra, de számára ma még a diploma megszerzése a legfontosabb. Harmadéves hallgató a Nyugat-magyarországi Egyetem rekreáció és egészségfejlesztés szakán. Hogy mennyire sokszínű egyéniség az abból is kiderül, hogy imádja a természetet és az állatokat.
A legnagyobb kalandja volt, hogy egy meghívásos távlovas versenyen 160 km-t kellett megtenni a forró Abu Dhabi sivatagban. A törékeny lány igazán kemény versenyzőnek bizonyult, hiszen lovával, Ahmeddel sikeresen teljesítették a távot, ami csak 8 európai lovasnak sikerült. Persze a versenyek szüneteiben volt alkalom megismerni a színes arab kultúrát is.
A végletek emberének tartja magát, ahogy mondja, a „langyos víz” kifejezés igencsak távol áll tőle. Vallja, hogy a szerelem az egyik legfontosabb dolog az életben. Ebben pedig egyet kell értenünk vele.
- Forrás: vilagszam.hu
Az említett sivatagi lovaglás még 20013-ban történt. Az arról szóló részletes írást az alábbiakban idézzük fel.
Az utolsó körre nem is emlékeztem
- A huszonkét éves Kovács VandaK egy tizennégy órás sivatagi távlovagló versenyt teljesített nemrég Abu Dzabiban: 132-en indultak, de csak 50-en fejezték be a versenyt, a győztest pedig elkapták doppinggal. A Díványnak most elmondta, lehet-e fogyni vagy izmosodni lovaglással, hobbilovasok is nekivághatnak-e a versenyeknek, vagy hogy mennyire elérhető sport a lovaglás.
Hogyan kerültél kapcsolatba a lovaglással?
Édesanyám párja távhajtó, általa ismertem meg. Nagyon szeretem az állatokat, kiskorom óta lelkesedtem értük, és nagyon örültem, amikor kilenc-tíz éves koromban megtanultam lovagolni. Utána egy híres arablótenyésztőtől, Parti Imrétől kaptam ajándékba egy lovat, akivel a versenyen is indultam, Ahmed P-t. Már nyolcadik éve versenyzik ez a ló, most terveztem, hogy lassan nyugdíjba küldöm, de olyan jól vette az akadályokat, hogy még lehet, hogy korai lenne.
Gondolkodtál azon, hogy más lovassportokba is belevágj?
Nem, mert mi az arab lovakat részesítjük előnyben, hozzájuk pedig ez a sportág áll a legközelebb. Nekem mindig is fontos volt, hogy természetes, a lovakhoz minél közelebb álló sportokat csináljak. A távlovaglás pedig nem kér többet a lótól, minthogy a természetes mozgásformákat: a futást, a vágtát, az ügetést gyakoroljuk. Eleve egy szabadabb sport, ez nekem nagyon szimpatikus volt. Nem szeretem, ha nagyon feszes a stílus, és annál jobb vagy, minél fényesebb a csizmád.
A sivatag királynője
Kovács Vanda huszonkét éves, 1991-ben született Tatabányán, Győrben tanul a Nyugat-magyarországi Egyetemen, az Apáczai Csere János karon lovasrekreáció szervezőnek. Egyelőre úgy néz ki, hogy ezzel fog foglalkozni, de még nem határozta el magát véglegesen. Szinte minden érdekli például, ami sporttal kapcsolatos: úszni hatéves korában kezdett, azt tizenhárom-tizennégy éves koráig csinálta, utána futott is, biciklizett is, síelt is, jégkorcsolyázott is időszakosan.
Hogy kerültél az Abu Dzabi versenyre?
A 2012-es belgiumi junior Európa-bajnokságon ketten tudtuk befejezni a csapatból a versenyt, és az én eredményem lett a jobb. Ide Európa- vagy világbajnokságon indult versenyzők közül válogattak, az FEI-ranglistán pedig nekem volt a legtöbb pontom, és mint megtudtam, az előző évektől eltérően most sok juniort hívtak. Ez volt az egyik legfontosabb szempont. Minden költséget ők álltak, kivéve, hogy a lovat nekünk kellett kiszállítani Hollandiába, ahonnan repültünk.
Mit érdemes tudni erről a versenyről?
Európaiaknak nagyon nehéz, többek közt a hőmérséklet miatt. A lovaknak is nagyon megterhelő, hogy ebből a hidegből a forróságba kerülnek. A versenyzők ezért vagy 'lesz, ami lesz' alapon állnak hozzá, vagy úgy, mint én, megpróbálnak arra menni, hogy végigcsinálják. Az volt a célom, hogy a 14 km/h átlagsebességgel jogosultságot szerezzek az idei felnőtt Európa-bajnokságra, és ez sikerült is. Ezenfelül pedig, hogy a ló egészséges maradjon.
Mennyire fárad el a ló, és mennyire a lovas?
A szokás az, hogy például egy százhúsz kilométeres verseny után tizenkét napot pihennek a lovak. Az állatorvosok harminc kilométerenként látják az állatot, mert kábé annyi egy kör, úgyhogy ez maximálisan kontrollált. Nekem ez volt életem első 160 kilométere. 120-at már sokszor mentem, ott tudtam, hogy mire számíthatok, hogy mikor van holtpontom, hogyan tudok átlendülni. Nagyon elfáradtam, az utolsó kört már úgy tettem meg, hogy nem is emlékszem rá.
Hogyan készülsz egy versenyre?
Hétköznapokon iskolában vagyok, ilyenkor jártatógépen megy a ló, hétvégente viszont amennyit tudok, annyit megyek rajta. Minél többet tudunk lovagolni, annál jobban mennek a versenyek. Leginkább terepen szoktunk edzeni a Váli-völgyben. Itt ismerek köröket, van, amelyik tíz, húsz vagy harminc kilométeres, és ezeket szoktam váltogatni. A lényeg a fokozatosság. A lovagláson kívül egyébként konditerembe szoktam járni, ott futok is, és súlyzós edzést is csinálok.
Az amatőrök vagy hobbilovasok hogyan kerülhetnek közelebb a sportághoz?A hobbilovasok számára ez a sportág elérhetőbb szerintem, mint a többi. Nyilván azért nehéz úgy szerepelni, hogy ott legyen valaki a top ötben vagy tízben, de ebbe a legkönnyebb belekóstolni. Aztán utána úgy is mindenki eldöntheti még, hogy áldoz-e még rá energiát, szabadidőt, pénzt, hogy komolyabban űzze. A kritériuma az arab ló, mert bármilyen fajtával ezt nem lehet csinálni. Van kivétel, de a beugró, hogy valamilyen arab fajtájú lovunk legyen, mert ők a legszívósabbak.
Fogyásra, vagy izmok felszedésére alkalmas a lovaglás?
Az biztos, hogy hat a szervezetre, ez azért elég jelentős fizikai megterhelés, főleg az első időszakban. A combizmokat és a derékizmokat erősen igénybe veszi, meg azt szokták mondani, hogy ha valakinek rossz a tartása, arra jó egy kis lovaglás, de komolyabb panaszok esetén nem javasolt, mert nagyon megterhelő. Alakformálásra alkalmas ugyan, de nem ezért ajánlanám elsőként. A lovaglásnak mentálisan is nagyon jó hatása van: egyrészt a természetközeliség miatt, másrészt mert a lónak is megvan a kisugárzása.
A lovaglás hozzáférhető mindenki számára, vagy inkább a tehetősebbek kiváltsága?
Általában, ha nem kérik meg az árát, az a minőség rovására megy. Ahol nagyon olcsó, ott nem olyan lovakat, vagy nem olyan képzést fog kapni a lovas, ami hosszú távon jó lenne. Ha valaki beéri azzal, hogy csak ül a lovon, és sétálgat vele a természetben, akkor annyira nem hiszem, hogy hozzáférhetetlen lenne, de tény, hogy nem egy olcsó dolog, pláne, ha valaki saját lovat akar. Ebben az esetben a tartásának az összege harmincezertől csillagos égig emelkedhet.
Milyen felszerelés kell?
Elengedhetetlen a nyereg, a kantár, és a nyeregalátét. Ezeket már egészen kedvező áron is be lehet szerezni, de a határ persze itt is a csillagos ég. Egy nyereg kábé 50 ezer forint, a sima bőr lókantárok 10 ezer körül vannak. A kobak még mindenképpen ajánlott, életet menthet, a fiataloknak és a felelősségteljesebb felnőtteknek egy gerincvédő sem árthat. A legtöbb lovas szakághoz valamennyire igazodnak a nyergek és a kantárok, így rengeteg típus van belőlük.
- Carl Lewis
- Forrás: divany.hu
- 2013. március 28