Kincsem a moziban - igaz történet a film mögött
2017.05.25 21:54A magyar csodaló történetét meséli el minden idők legdrágább hazai filmje, a Kincsem, csakhogy a moziban látható változat sok esetben nagyon távol áll attól, ami valójában történt. Most tisztázzuk a helyzetet, és összehasonlítjuk Kincsem valódi történetét a mozivásznon látható verzióval >>>
———
VisszaNem vádaskodni akarok, pláne nem történelemhamisítással vádolni Herendi Gábor rendezőt és csapatát, hiszen nekik eszük ágában sem volt történelemhű mozit forgatni. Ők a Kincsemmel egy klasszikus,kosztümös kalandfilmet akartak tető alá hozni, melyhez a legendás magyar ló és tulajdonosa, Blaskovich gróf csak az alapot szolgáltatta. Mondjuk ki nyugodtan: Kincsem valódi története egyáltalán nem volt túl kalandos, és a gazdája sem volt épp érdekfeszítő személyiség, így, ha Herendiék ragaszkodtak volna a történelmi tényekhez, és nem engedik szabadon szárnyalni a fantáziájukat, akkor egy meglehetősen unalmas film várna most ránk a mozikban. Persze ettől még nem árt tudnunk a filmet nézve, hogy a vásznon pörgő képkockák milyen viszonyban állnak a valósággal. Ehhez a film néhány főbb történeti elemét – a végét azért nem lövöm le – le kellett lepleznem, szóval, akit ez zavar, csak a film megnézése után olvasson tovább.
Blaskovich Ernő gróf
A filmben:
A valóságban:
Az igazi Blaskovich grófot a feljegyzések egy madárcsontú, vékony és alacsony figurának írják le, aki azért elég távol állt attól, hogy jóképű macsónak nevezzük, attól meg pláne, hogy hasonlítson a szuperamorózó Nagy Ervinre. Egyáltalán nem volt balhés figura, sőt az élete nagy részét a családi gazdaságnak és a lovainak szentelte. A pénzszórás nem az ő világa volt, kimondottan zsugorinak írták le, aki csak a legszükségesebb kiadásokra nem sajnálta a pénzt. Anyagilag igazán nagy bajba sosem került, bár Kincsem előtt annyira nem futott jól a szekere, és a csodaló előtti két évben a lovai rosszul szerepeltek a versenyeken, amin sok pénzt veszített. Egyáltalán nem volt nagy szabadságharcos, és Kincsem sikereit nem használta politikai célokra.
Kincsem megszerzése
A filmben:
Az adósságai miatt lovait vesztett Blaskovich gróf némi kölcsönből próbál egy új versenylóra szert tenni. Elmegy a lóvásárba, és licitálni kezd Kincsemre, de Klara von Oettingen (Petrik Anna) túllicitálja őt. A ló azonban megvadul az új tulajdonosa alatt, és az épp arra járó Blaskovich menti meg a nőt egy csúnyább balesettől. Klara apja végezni akar Kincsemmel, de Blaskovich azt mondja, inkább adja neki a lovat, és így kerül a tulajdonába.
A valóságban:
A Blaskovich családban nagy hagyománya volt a lótenyésztésnek, így Kincsem anyja, Water Nymph tulajdonosa is Blaskovich Ernő volt, és egy Cambuscan nevű angol telivérrel párosította a lovát. 1875-ben a grófnak hét csikója is volt, de mivel a korábbi két évben a futtatásokon sok pénzt veszített, úgy döntött, hogy a többségüket eladja. Volt is jelentkező Orczy báró és Lónyai gróf személyében, akik Blaskovich szerencséjére egy kétes tudású szakértőt hoztak magukkal. Mivel a hét csikó közül az egyik látványosan gyengébb volt a többinél, azt a gróf nem árulta, de a maradék hat csikó között ott volt Kincsem is. Orczy és Lónyai végül öt lovat vásároltak meg a hatból, és pont a későbbi legendás bajnok nem kellett nekik, így Kincsem Blaskovich tulajdonában maradt.
Otto és Klara von Oettingen
A filmben:
Otto von Oettingen (Gáspár Tibor) egy osztrák főnemes, Blaskovich Bertalan régi jó barátja, és a császár hű segítője. Amikor Blaskovichot a magyar szabadságharc idején az osztrákok árulónak titulálják, egykori barátja látogat el a birtokára, hogy letartóztassa. Mivel a vádlott ellenáll, von Oettingen helyben kivégzi, a kisfia, Ernő szeme láttára. A kastélyt a császár ajándékba adja a csatlósának szolgálataiért, aki lányával, a csodaszép Klaraval (Petrik Andrea) költözik be oda. Sok-sok évvel később pont ők vásárolják meg Kincsemet Ernő orra elől, de mivel a lányt ledobja a ló, a kanca végül Blaskovich tulajdonába kerül, aki végigveri vele Európa versenylovait, Otto von Oettingen lovait is beleszámítva. A nagy versengésbe csupán az zavar be, hogy apja tiltása ellenére Klara kifejezetten vonzódik Ernő iránt, és a vonzalom cseppet sem viszonzatlan…
A valóságban:
1815 és 1882 között valóban élt egy bizonyos Otto Oettingen nevű német nemes Münchenben, de a névazonosság ellenére neki semmi köze a filmbéli Otto von Oettingenhez, aki teljes mértékben az alkotók fantáziájának szüleménye, ahogy a lánya, Klara is.
Hesp Róbert
A filmben:
Egy magyarul tökéletesen beszélő angol tréner (Gyabronka József alakításában), Blaskovich gróf jó barátja, aki annyira tehetséges szakember, hogy meglátta a lehetőséget a meglehetősen vad és engedetlen Kincsemben, és akkor se mond le róla, amikor úgy fest, egy sérülés miatt soha nem lesz belőle nagy bajnok. Mindeközben Blaskovich Ernő lelkének ápolója, akihez a gróf bátran fordulhat, amikor bajba kerül.
A valóságban:
Arról nem tudunk, hogy a valódi Hesp Róbert mennyire volt baráti viszonyban Blaskovich-csal, de az biztos, hogy talán az ő történetszála hasonlít a legjobban a valóságra. Hespnek Gödön volt egy lóképző telepe, és őt bízta meg a gróf Kincsem versenylóvá nevelésével. A Yorkshire-i grófságban született férfi még fiatalon érkezett Magyarországra, és a híres fóti, majd csákói falkavadászatokon dolgozott huntsmanként. 1868-ban kezdett el galopplovakat tanítani, és 1875-ben nyitotta meg saját idomítótelepét Gödön. Igazán jól beszélt magyarul. Kincsem messze a leghíresebb tanítványa volt, és amikor 1887-ben a ló kólikaroham következtében elhunyt, Hesp 39 nappal később követte őt.
A fekete-fehér macska
A filmben:
Az istálló környékén sündörgő fekete-fehér nősténymacska olyan nagy barátságba keveredik Kincsemmel, hogy a ló megszelídítésének egyik leghatásosabb eszköze lesz, és Kincsem még a hátára is felengedi őt. A kanca annyira ragaszkodik a macska társaságához, hogy ha nincs a közelben, nélküle versenyezni sem hajlandó, így a lovat minden versenyére elkíséri.
A valóságban:
Bármennyire képtelennek tűnik ez a történet, Herendiék nagyon is a valóságból merítették. Kincsem barátját Csalogánynak hívták, és a ló valóba megmakacsolta magát, ha a macska nem volt a közelében. Legendaszámba megy az a verseny, amikor az istálló teljes személyzete az elkóborolt Csalogányt keresgélte a boulogne-i kikötőben, hogy Kincsem a rajtvonalra álljon.
A legszorosabb verseny
A filmben:
Otto von Oettingen a teljes vagyonát felélve vásárol egy fantasztikus lovat, aminek esélye lehet arra, hogy legyőzi egy lóversenyen Kincsemet. A futamra a császár jelenlétében kerül sor, ahol presztízskérdést csinálnak abból, hogy egy magyar gróf lova ne győzhessen, és meglepetésre Kincsem holtversenyt fut von Oettingen lovával. Von Oettingen ragaszkodik a folytatáshoz, amire drámai körülmények között kerül sor, ám ekkor Kincsem már simán legyőzi az ellenfelét.
A valóságban:
Pár éves karrierje során Kincsem 54 versenyen indult, és egyszer sem veszített. Ezek közül a legszorosabb futama Baden-Badenben volt, ahol Hugo Henckel gróf lova, Prince Giles The First fej-fej melletti döntetlent futott vele. Blaskovich nem fogadta el a holtversenyt, és az akkori szabályok megengedték az újrafuttatást. A két ló rögtön nekiiramodott még egyszer a távnak, és Kincsem ekkor már hat hosszal, simán verte az ellenfelét. Kancaként verte a méneket, ami egészen kivételesnek számított a lóversenyeken.
- Írta: TóCsa
- Forrás: nlcafe.hu
A film rekordot döntő kasszasikeréről itt olvashat bővebben >>>
Beleszeretett a lovakba a Kincsem film hősnője
A Kincsem film miatt kezdett lovagolni Petrik Andrea: a forgatás előtt még sosem ült lovon, a filmet megelőző felkészülés és a forgatás során azonban igazán összecsiszolódott filmbéli lovaival a Kincsem főhősnője. Mint mondja, a filmes hátasoktól való búcsú rosszabb volt, mint a szerelem elmúlása.