Kantár

A kantár a ló irányításához használt lószerszám, melyet a ló fejére helyeznek. Ezzel az eszközzel lehet a hátas és a fogatolt lovat a kantárhoz szerelt zabla és hajtószár segítségével irányítani, visszatartani és fékezni.

A kantár részei: tarkószíj, amely a ló feje tetején fekszik, homlokszíj vagy párta, a két pofaszíj, orrszíj vagy orradzó, állszíj vagy álladzó, lehetnek oldal- és homloksallangok; fogatolt lovaknál a szemzők és az ezeket a tarkószíjhoz kötő üstökszíjak. A lovaglókantárokon soha nincsenek szemzők, mert nagyon fontos, hogy a ló jól lásson, különben bizonytalanul vágtázik és könnyen bukik. Fogatolt lovaknál viszont a szemellenzőkkel azt akarják elérni, hogy a lovak semmi olyan dologra ne legyenek figyelmesek, ami nem előttük történik. A ló köztudottan zsákmányállatnak született és a hirtelen a háta mögött, vagy oldalán felbukkanó tárgyaktól ösztönösen megriad.

A kantárok néhány fajtája

• A csikókantár a legelterjettebb kantárfajta. Használata általános, kezdő lovak idomítására, edzésekre, ugró és military versenyekre használják. A csikókantárok különböző típusait az határozza meg, hogy az orrszíj helye és csatolása hol történik.
• A hannoveri kantáron kis karika alkotta csukló van. Az orrszíj az orrlyukak fölött helyezkedik el, és a zabla alá csatolják. Erősebb szájú lovakhoz jól használható kantártípus, de használatával vigyázni kell, nehogy túlzottan szűkre csatolva akadályozza a ló légzését.

• A nagykantár csak tapasztalt lovasoknak ajánlható. Díjlovagló versenyekre való, mivel az a célja, hogy a lovas parancsait a legpontosabban közvetítse az állkapocsra gyakorolt határozott nyomás által. A nagykantár két zablából áll, egy kisebb típusú csikózablából és egy feszítőzablából. A feszítőzablát az álladzólánc rögzíti. Minél hosszabb a feszítőzabla alsó ága, a feszítőág, annál erősebb a zabla hatása. Az álladzóláncnak rá kell simulnia a ló állára. Ha túl feszes, akkor fájdalmasan belevág a ló bőrébe, ha viszont túl laza, akkor nem fejt ki megfelelő hatást.

A ló irányítása

A lovas csizmáival, derekával és karjával befolyásolja a lovat. Karjaival a kantárszárakat, ezzel a zablán keresztül nyomást gyakorol a ló szájára és nyelvére. Téves az a vélekedés, mely szerint a zablával való lovaglás a lónak mindenképpen fájdalmat okoz. Ne feledjük, hogy a lovaglás olyan tevékenység, melyben a lovas bizonyos fokig ki van szolgáltatva négylábú társának és annak ösztöneinek. A megriadó ló ösztönei felülírják a tanult viselkedésformákat és elragadhatja a zabla nélkül lovagló lovast. Helye van természetesen a zabla nélküli lovaglásnak, de természetesen csak olyan környezetben, ahol a lovat semmilyen külső körülmény nem zavarhatja meg abban, hogy kizárólag lovasára figyeljen.

A kantár története

A kantár az altáji török népek ősi lószerszáma, neve a magyarba is ótörök jövevényszóként került. A magyarból vette át a német, a szomszédos szlávság és románság is. Formai tekintetben a magyar csikósok kantára és a baskír kantárok között szembeötlő a hasonlóság.