Fríz ló

2017.06.04 20:57

Az európai lovagok kedvelt lova volt. Mai változata hosszú, fekete sörényű, jólfésült, érzékeny lelkű hobbiló.

 

Vissza

A fajta kialakulása a római korra vezethető vissza. Ekkor jelent meg a római birodalom területén egy német törzs, akik magukat frízeknek nevezték. Az általuk tenyészett fajta kisebb zömökebb volt a mai típusnál, de az alapvető fajtajegyeket már magán hordozta. Az ekkor mintegy 150 cm marmagasságú lovat erős testfelépítés, burkolt izomzat és ívelt formák jellemezték.  Az évszázadok alatt sok változáson esett át a típus. Sokat alakítottak a felépítésen a spanyol, andalúz és az arab lovakkal végzett keresztezések. A napjainkban ismert fríz-típus a XVII. század végére alakult ki teljesen.

Harmonikus testfelépítés, tökéletesen arányos ló. Nemes fej, intelligens szemek, kicsi, éber gyakran összeforduló fülek. Nem túl rövid, finoman ívelt nyak. Jól izmolt ház hát, mely nem túl rövid és gömbölyű farban végződik. Válla erős, kellően hosszú, meredek szögelésű. A mellkast meglehetősen hosszú bordaívek jellemzik, magas boltozattal. Lábai erősek, szárazak stabil talajfogással. Könnyed, akciós, fenséges járás, melyet a kellően hosszú csüd, a lehulló sörény és tömött, hosszú farok még jobban kihangsúlyoz. Három éves korban éri el az ideális kb.160 cm marmagasságot. Szín tekintetében a szurokfekete az ideális.

A fajtát a kifejezett erős testalkat miatt gyakran a hidegvérűek közé sorolják, de valójában melegvérű típusról van szó. A standard típust magasan illesztett, elegánsan ívelt nyak, erős mellkas, viszonylag rövid hát és kerek, izmos far jellemzi. A lábak kissé rövidek, erős csontozatúak, kis, kerek patákban végződnek. A rövid hátsó lábak miatt fellépése büszke, erőt és lendületet sugároz. Előnyben részesítik a kicsi, egyenes, vékony fejet és a kis füleket.

A fríz lovak egyik legbüszkébb éke a hosszan leomló, sűrű, hullámos sörényük. Ehhez párosul a dús farok, illetve a kifejezett bokaszőrzet. Színük minden esetben fekete, illetve ennek árnyalatai. A tartási körülmények befolyásolhatják a színtónust (nyárifekete), de az alapszín mindig egyszínű fekete. Korábban a vonalkeresztezésekből megjelentek sötétpej egyedek is, ám ezeket kizárták a tenyésztésből.  Kizárandóak továbbá azon egyedek is, melyeknél fehér jegyek találhatóak a testen mint pl.: a kesely lábak illetve jegyes fej (hóka, piszra, stb.). Az egyetlen megengedett jegy a homlokon lévő max. 3 cm kiterjedésű fehér csillag.

Napjainkban, mint minden fajtánál ennél is kissé változott a standard típus. A korábbi kisebb, zömökebb, robusztusabb úgynevezett „barokk” vonal mellett mindinkább előtérbe kerül egy újabb, kecsesebb, finomabb vonalú „sport” típus. Az új vonalra jellemző a vékonyabb, finomabb faj, a hosszabb törzs, a kecsesebb, izmolt test és a hosszabb, vékonyabb lábak mely a mellső végtagoknál még kifejezettebb.

A fajtát a kifejezett erős testalkat miatt gyakran a hidegvérűek közé sorolják, de valójában melegvérű típusról van szó. A standard típust magasan illesztett, elegánsan ívelt nyak, erős mellkas, viszonylag rövid hát és kerek, izmos far jellemzi. A lábak kissé rövidek, erős csontozatúak, kis, kerek patákban végződnek. A rövid hátsó lábak miatt fellépése büszke, erőt és lendületet sugároz. Előnyben részesítik a kicsi, egyenes, vékony fejet és a kis füleket.
A fríz lovak egyik legbüszkébb éke a hosszan leomló, sűrű, hullámos sörényük. Ehhez párosul a dús farok, illetve a kifejezett bokaszőrzet. Színük minden esetben fekete, illetve ennek árnyalatai. A tartási körülmények befolyásolhatják a színtónust (nyárifekete), de az alapszín mindig egyszínű fekete. Korábban a vonalkeresztezésekből megjelentek sötétpej egyedek is, ám ezeket kizárták a tenyésztésből.  Kizárandóak továbbá azon egyedek is, melyeknél fehér jegyek találhatóak a testen mint pl.: a kesely lábak illetve jegyes fej (hóka, piszra, stb.). Az egyetlen megengedett jegy a homlokon lévő max. 3 cm kiterjedésű fehér csillag.
Napjainkban, mint minden fajtánál ennél is kissé változott a standard típus. A korábbi kisebb, zömökebb, robusztusabb úgynevezett „barokk” vonal mellett mindinkább előtérbe kerül egy újabb, kecsesebb, finomabb vonalú „sport” típus. Az új vonalra jellemző a vékonyabb, finomabb faj, a hosszabb törzs, a kecsesebb, izmolt test és a hosszabb, vékonyabb lábak mely a mellső végtagoknál még kifejezettebb.